Magyar nyelv és irodalom
Korrepetálás, felkészítés érettségire és felvételire Kispesten
30 év tapasztalattal rendelkező magyar és magyar mint idegen nyelv szakos tanár vagyok. Évtizedeken át érettségiztettem szakközépiskolásokat és gimnazistákat közép- és emelt szinten.
Az érettségire készülőkkel minden szóbeli tételt kidolgozunk, az írásbelire pedig az előző évek feladatainak megoldásával készülünk. Gyakran célszerű a helyesírás gyakorlása is, mivel az írásbeli vizsgán ez is beleszámít az összpontszámba.
Mind az érettségi, mind a felvételi vizsgához ki kell alakítani egy bizonyos rutint a műelemzésben, összehasonlító vers-, novella- és színdarab elemzésben. Az írásbeli munkákat kijavítom, és átbeszéljük a diákkal.
Az érettségin új feladatként jelentkezik a kulturális tájékozottság. Kedvelt kérdése a kollégáknak, hogy a versenyző járt -e színházban, és milyen kulturális fesztiválokat látogatott.
A 2012-es Nemzeti Alaptanterv Magyar nyelv és irodalom a 9-12. évfolyamra vonatkozó oktatási céljai a következők:
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszéd
- Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció)
- érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális, magatartásbeli jellemzők
- Beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői
1.2. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása
2. Olvasás, az írott szövegek megértése
2.1. Szövegértési stratégiák
- olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (értelmező, kritikai, kreatív olvasás) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben
- ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel
2.2. Szövegelemzési eljárások
- Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jellemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok, koherencia-teremtő elemek
- Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások
- Szövegek retorikája és stíluselemei
3. Írás, szövegalkotás
3.1. Szövegalkotás
- Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép
- Szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, blog és más elektronikus műfajok) kommunikációs és műfaji jellemzői, szabadírás
- Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai stilisztikai ismeretek alkalmazása
3.2. Helyesírás
- A szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása
4. A tanulási képesség fejlesztés
4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat
4.2. Tanulást támogató eljárások
- Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés
- A vázlatkészítés különféle eljárásai
- Az idézés, a forrásjelölés módszerei
- Önálló jegyzetelési technikák
- Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás
4.3 Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése
- Teljes művek: Húsz lírai alkotás közte Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső és Petőfi Sándor művei
- Részletek: Kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből; részletek epikai művekből
- Drámarészletek
4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás
- Az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
5.1. Kommunikáció
- A személyközi kommunikáció, helyzet, beszédszándék, beszédtárs, , téma
- A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai
- Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció
5.2. A nyelvi rendszer
- A nyelv egységei, az egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések
- Szókincs, frazeológia
- A magyar nyelv és a tanult idegen nyelv/ek jellemzői
5.3. A szövegek világa
- A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők
- Szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet
- A szövegköziség és a számítógépes szövegvilág
5.4. Retorikai alapismeretek
- Az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás
5.5. Stílus és jelentés
- Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben
- Stílusrétegek, stílusváltozatok
5.6. A nyelvi változás
- A magyar nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek
- A mai magyar nyelv
- Az írott és a beszélt nyelv normái; a magyar helyesírás alapelvei
- Nyelvváltozatok
- Kisebbségi nyelvhasználat
- Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
- A magyar a világ nyelvei között
5.7. A nyelv fogalma
- A nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai
- Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé
6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai
- Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus
- Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok
- Helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet
- A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói; alakzatok, szóképek
- Verselés, zeneiség; ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés
6.3. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás
- Korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, realizmus, modernség, posztmodern)
- A magyar irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: a reformkori nemzeti romantika, a Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom, a népi írók mozgalma
- A határon túli magyar irodalom
6.4. Szerzők és művek
Magyar irodalom:
Epika
- Arany János: Híd-avatás, Szondi két apródja és még két balladája, Toldi estéje; Babits Mihály: Jónás könyve; Halotti beszéd és könyörgés; Jókai Mór: Az arany ember vagy egy másik regénye; Kosztolányi Dezső egy regénye és két novellája, Krúdy Gyula egy novellája, Márai Sándor egy művéből részletek, Mikes Kelemen: Törökországi levelek két részlete; Mikszáth Kálmán egy regénye és két novellája, Móricz Zsigmond egy regénye és két novellája, Örkény István két novellája, Petőfi Sándor egy epikai alkotása, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem két részlete
- Három XX. századi szépprózai alkotás (Gion Nándor, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Mészöly Miklós, Németh László, Ottlik Géza, Tamási Áron, Szabó Magda, Sánta Ferenc, Sütő András, Tersánszky Józsi Jenő műveiből)
- Három kortárs szépprózai alkotás
Líra
- Ady Endre: A Sion-hegy alatt, Ember az embertelenségben, Góg és Magóg fia vagyok én…, Héja-nász az avaron, Kocsi-út az éjszakában és még öt műve, Arany János: A tölgyek alatt, Epilogus, Letészem a lantot és még három műve, Babits Mihály: Esti kérdés, Húsvét előtt, Ősz és tavasz között és még két műve, Balassi Bálint: Egy katonaének és még egy műve, Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és még egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és még két műve, Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius két műve, József Attila: Külvárosi éj, Óda, Reménytelenül-Lassan, tűnődve,Tiszta szívvel, Tudod, hogy nincs bocsánat és még öt műve, Juhász Gyula két műve, Kassák Lajos egy műve, Kazinczy Ferenc két epigrammája, Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus és még két műve, Ómagyar Mária-siralom; Petőfi Sándor: A puszta, télen, A XIX. század költői, Európa csendes, ujra csendes,, Itt benn vagyok a férfikor nyarában…, Szeptember végén és még öt műve, Pilinszky János: Harmadnapon és még két műve, Radnóti Miklós: Hetedik ecloga és még két műve, Szabó Lőrinc három műve, Tóth Árpád két műve, Vajda János egy műve, Vörösmarty Mihály: Előszó, Szózat és még két műve, Weöres Sándor két műve
- Hat további mű a XX. századi magyar lírából (Áprily Lajos, Dsida Jenő, Faludy György, Füst Milán, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Vas István műveiből)
- Hat kortárs lírai mű
Dráma
- Katona József: Bánk bán; Madách Imre: Az ember tragédiája; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
- Egy XX. századi dráma (Molnár Ferenc, Örkény István, Sarkadi Imre, Sütő András, Székely János műveiből)
- Egy kortárs dráma
Értekező próza, esszé
- Három részlet (Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Bessenyei György, Horváth János, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Pázmány Péter, Széchenyi István, Szerb Antal, Zrínyi Miklós műveiből)
Világirodalom
Epika
- Mitológiai és bibliai történetek; Boccaccio egy novellája, Cervantes: Don Quijote (részlet); Dante: Isteni színjáték (részletek); Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek); egy epikai alkotás a XVIII. század irodalmából (Goethe, Swift, Voltaire), két nagyepikai alkotás és két elbeszélés a XIX. század világirodalmából (Balzac, Emily Brontë, Csehov, Dickens Dosztojevszkij, Flaubert, Gogol, Victor Hugo, Puskin: Jevgenyij Anyegin, Stendhal, Lev Tolsztoj műveiből)
- Két XX. századi szépprózai alkotás (Borges, Bulgakov, Camus, Faulkner, Garcia Marquez, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, Szolzsenyicin, műveiből)
- Egy kortárs szerző műve
Líra
- Horatius egy műve, Vergilius egy műve, egy középkori himnusz, Petrarca egy szonettje, Villon egy balladája; lírai alkotások a világirodalom későbbi korszakaiból (Apollinaire, Baudelaire, T. S. Eliot, Goethe, Keats, Poe, Rimbaud, Schiller, Shelley műveiből)
- Színház és dráma
- Szophoklész: Antigoné; Shakespeare egy drámája, Molière egy komédiája, egy dráma a XIX. század második feléből
- Két XX. századi vagy kortárs alkotás
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány
- Helyi kötődés, nemzeti identitás, regionális kultúra…
7.2. Toposzok, motívumok
- Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre (élet és halál, beavatás, út, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars poetica)
7.3. Hangnemek, esztétikai minőségek
- Szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis
7.4. Olvasat, elemzés, értékelés
- Az irodalmiság változó fogalma
- Epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, olvasat, értékelés (élmény, hatás, erkölcsi dilemmák, világkép)